Délelőtti felfedezések: Természet és tudomány a Tisza-tónál

A táborozók minden napját izgalmas, tartalmas programok indították, amelyek során a gyerekek közelebbről is megismerhették a környék egyedülálló növény- és állatvilágát.

• Séták a víz felett: A délelőttök során a csoport ellátogatott a Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény különleges pallósorára. A nádasok mentén tett túrák során a gyerekek közvetlen közelről figyelhették meg a helyi madárvilágot.
• Kalandok az Ökocentrumban: A Tisza-tavi Ökocentrum látogatása óriási sikert aratott. Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere, a vidrák látványetetése és a háromdimenziós mozi mind-mind elvarázsolták a kis és nagy felfedezőket egyaránt.

Délutáni hűsölés a poroszlói szabadstrandon

A tartalmas délelőtti séták után a délutánok a felhőtlen játékról és a pihenésről szóltak. A kiváló nyári időjárásnak köszönhetően a csapat minden délutánt a poroszlói fürdő szabadstrandján töltött.

Mivel a szállás karnyújtásnyira volt a parttól, a gyerekek szinte azonnal fejest ugorhattak a szórakozásba. A biztonságos, sekély vizű partszakasz kiváló helyszínt biztosított a vizes játékokhoz, a közös úszáshoz és a strandoláshoz. A gyerekek hatalmas örömmel vették birtokba a vizet, miközben a kísérők folyamatos és gondos figyelme mellett épültek a homokvárak és zajlottak a nagy vízi csaták.

Örök emlékekkel tértek haza

A tábor egyértelműen elérte a célját: a gyermekek csodálatosan érezték magukat, lelkileg és élményekkel gazdagodva, feltöltődve tértek vissza a mindennapokba. Az ilyen közös utazások kiemelten fontosak a Nevelőszülői Hálózat közösségépítésében, hiszen a gyerekek nemcsak új ismereteket szereztek, hanem egymással is szorosabb barátságokat kötöttek.

Hálás szívvel köszönjük a négy kísérő áldozatos munkáját, akik gondoskodtak a gyermekek biztonságáról, és arról, hogy ez a poroszlói hét az új egyházmegyei épületben valóban egy felejthetetlen, mosolygós nyári emlék maradjon mindannyiuk számára!

A szeptember az óvodakezdés ideje, sok anyukának, kisgyermeknek pedig egy korszak lezárulta. Sokan aggodalommal tekintenek az őszi kezdésre. Vajon figyelnek majd a gyerekemre? Hogyan tud alkalmazkodni az új napirendhez? Iszik majd eleget? Megvigasztalják, ha sír? Észreveszik az óvónők, ha bántják szegénykét? Mi lesz, ha nem eszi meg az ebédet?

10 jó tanács az óvodai beszoktatáshoz

1. Menjetek el együtt vásárolni, vegyél izgalmas, nagyfiús/nagylányos kiegészítőket!
Most, hogy eltelt az első hét, megérdemel egy kis jutalmat a gyermeked, amitől még inkább érzi, hogy ő már nagy, aki büszkén jár oviba. Vegyetek közösen valamit, például napszemüveget, vagány sapit, játék karórát. Vagy remek apróságokat lehet kapni, ha nem akarsz sokat költeni: kistáska, dobozkák, csatok, figurás kulacs, tolltartó.

2. Válasszatok együtt bevasalható és ragasztható matricát a netről!
Ha sikerül, szerezzetek be az ovis jeléhez hasonló vasalható matricát vagy valami vicces/aranyos figurát. Ha elkészültél, utána mutasd is meg a jellel ellátott kis ruhácskáit - biztosan fog neki örülni!

3. Beszélgess vele minél többet!
Célravezetőbb, ha a kicsiknek nem az ovis életről tartunk ismeretterjesztő beszámolót - számukra ez homályos, távoli.  Érdemes inkább meséken keresztül együtt eljátszani a lehetséges helyzeteket, nehézségeket. Erre a legjobb alkalom az esti mese ideje: fürdés után nyugodt hangulatban, összebújva a kedvenc plüssállata nevében beszélgetést kezdeményezhetsz a piciddel.

Emelj ki egy-egy szituációt (például ebéd utáni alvás, játék, vita az ovis társakkal, verekedés, anyu/apu hiánya), és beszéljétek meg játékos formában. Meglátod, a gyereked hamar bekapcsolódik, az állatkájának szívesen válaszol, és így kicsit terelgetheted is, mit csináljon majd anyu/apu nélkül.

4. Meséld el, hogy mit fogsz csinálni, míg ő oviban lesz, és biztosítsd afelől, hogy mész érte!
Soha ne időpontot mondj, hanem kösd valami eseményhez: például "amikor ti ebédeltek, akkor én is eszem a munkahelyemen" "uzsonna után jövök", vagy "délután kimentek a kertbe, és oda fogok menni érted".

5. Nézzetek közösen ovis témájú meséket!
Szuper jó mesék vannak már, amik az ovis beszokás témáját dolgozzák fel. Kérd könyvtáros vagy eladó segítségét, és olvasgassátok együtt a történeteket!

6. Ne szégyelld a könnyeidet!
Nagyon sok helyen lehet olvasni, hogy a gyerek megérzi a szülei érzelmi szorongását, és sírósabban viseli az első heteket, ha a szülőnek is nehezebben megy az elengedés. Ez kétségtelenül így van. De mit tehetünk ellene?

Bár sok helyütt lehet olvasni, hogy a szülő igyekezzen nyugodt lenni, és ne mutassa ki, ha van ellenérzése, aggodalma, én mégis azt javaslom, hogy ne erőlködj. Nyilván nem a gyerek vállán kell kizokogni magadat, de most is a legjobb megoldás az őszinteség. Nyugodtan megmondhatod, hogy „ez anyunak/apunak is nehéz, hiányozni fogsz, és alig várom, hogy délután találkozzunk!”.

Ne szégyelld, ha netán te is elpityeredsz, inkább magyarázd meg, hogy azért sírsz, mert büszke vagy rá, hogy ilyen nagyfiú/nagylány lett már. Azért sírsz, mert nagyon szereted.

7. Ne mondd neki, hogy ne sírjon!
Az a legjobb, ha ő is megszabadul a feszültségeitől, nem fojtja magába azokat. Bátorítsd, hogy szabadon kifejezze az érzéseit. Ilyenkor nem is kell mondani semmit, elég, ha megölelgeted, megszeretgeted. Utána persze megdicsérheted, hogy milyen nagy már, hogy csak egy picikét kesergett.

8. Igyekezz reggel nem kapkodni!
Ez valószínűleg nehéz feladat. Tapasztalatból tudom… De ha reggel van idő még egy kis összebújásra, beszélgetésre, és mondjuk még a ruháját is kiválaszthatja, akkor biztos ő is nyugodtabban indul útnak, mintha állandóan sürgetnéd. Érdemes egy picit előbb felkelni a reggeli meghitt hangulat érdekében.

9. Maradj ott az oviban vele egy picit, mielőtt hazaindulnál!
Gyermeked örülni fog, ha bemész hozzá a csoportszobába, vagy kiülsz hozzá az udvarra, és megmutathatja, milyen játékok a kedvencei, mit csinált ma. (Persze akkor, ha az óvónők is beleegyeznek.) Érdemes ilyenkor kicsit beszélgetni nevelőkkel is. Nem is hinnéd, hogy mennyire figyelnek a gyermekeid! Ha látják, hogy kellemesen elbeszélgetsz, szimpatizálsz az óvónőkkel, hogy bízol bennük, akkor a picik is hamarabb kezdenek ragaszkodni hozzájuk.

10. És végül egy nehéz szabály…
Ki ne veszítette volna már el a türelmét a gyerekével szemben? Sokszor érzi magát az ember tehetetlennek, fáradtnak. Ilyenkor vannak jól bevált módszerek. Kinek ez, kinek az. De arra ügyelj, hogy ne hagyja el a szádat ilyesmi: "Jól van, majd az oviban jól megnevelnek!" Esetleg: "Alig várom, hogy az oviban legyél, nem lesz gondom veled." Nehogy akaratodon kívül is félelmet, ellenérzést kelts bennük.

Akárhogy is alakulnak az első hetek, az biztos, hogy nagyon jót fog tenni a közösségbe szokás, a sok élmény és a szakszerű, fejlesztő foglalkozás. De a legjobb az lesz az egészben, mikor egy-egy fárasztó ovis nap után anya és apa kicsit félretolják a teendőiket és beszállnak egy jó kis játékba!

Szerző: Pintérné Mirza Anna pedagógus, grafológus
Fotó: Freepik

Szorongás miatt fájhat a gyermek hasa iskola előtt?

Sok szülő tapasztalja, hogy a gyermeke az iskola előtti estén vagy reggel hasfájásra panaszkodik. A gyerekek ilyenkor gyakran annyira izgulnak a következő nap miatt, hogy a feszültség testi tünetekben jelenik meg.
Ez lehet teljesen ártalmatlan, átmeneti szorongás – ugyanaz a fajta izgalom, amit egy felnőtt is érez egy új munkahely vagy egy fontos feladat előtt.
 

A gyermekkori szorongás leggyakoribb jelei

A szorongás sokféleképpen mutatkozhat meg, de ezek a legtipikusabb tünetek:

- Nehéz elalvás vagy gyakori ébredés
- Fáradékonyság
- Ingerlékenység
- Figyelemzavar, nyugtalanság
- Izomfeszülés, gyomorfájás
- Ritkábban pánikszerű tünetek: remegés, szapora szívverés, légszomj

A gyerekek sokszor nem tudják megfogalmazni, hogy félnek vagy aggódnak – helyette „csak” fáj a hasuk.
 

Mitől szoronghat egy iskolás gyerek?

A szorongás oka lehet nagyon egyszerű is. Sok gyerek egyszerűen csak hiányolja a szüleit, és nehezen viseli a hosszú távollétet.
Máskor egy apró konfliktus, egy baráti vita vagy egy közelgő dolgozat okozza a feszültséget.

Természetesen fontos kizárni a fizikai okokat, illetve megvizsgálni, hogy történt-e bármi olyan dolog, ami miatt fél bemenni a közösségbe. Például csúfolódás, bántalmazás, konfliktus a társaival, vagy a tanárokkal.
Ha ezeket kizártuk, akkor nagy valószínűséggel szorongás, legfőképp szeparációs szorongás áll a háttérben. Természetesen a szorongást is nagyon komolyan kell venni, és mindenképpen kezelni kell.

Hogyan segíthet a szülő, ha a gyerek szorong az iskola miatt?

Amikor egy gyermek reggelente hasfájással, szorongással indulna iskolába, a legfontosabb, hogy biztonságban érezze magát. A szülő támogatása, őszinte figyelme és a nyugalma sokkal többet számít, mint bármilyen különleges módszer.

- Beszélgessünk vele a következő napról
Sokat segít, ha a gyerek tudja, hogy iskola után valami kellemes dolog vár rá. Nem kell nagy programra gondolni: egy közös séta, egy kis játék vagy egy kedvenc nasi is  elég ahhoz, hogy a másnap ne tűnjön olyan félelmetesnek.

- Hozzuk elő a pozitív élményeket
Érdemes felidézni, mi volt aznap jó az iskolában: egy vicces osztálytárs, egy kedves tanári megjegyzés vagy egy jól sikerült óra. Ezek a kis emlékek segítenek ellensúlyozni a félelmeket.

- Beszéljük át, mi okozhatja a feszültséget
Ha dolgozat közeleg, ha valaki megbántotta, vagy ha valami miatt bizonytalan, fontos, hogy elmondhassa. A gyerekek sokszor már attól megkönnyebbülnek, hogy  kimondhatják, ami nyomasztja őket. A szülő pedig segíthet abban, hogy a helyzet ne tűnjön kezelhetetlennek.

- Adjunk neki érzelmi kapaszkodót
Egy családi fotó a zsebben, egy apró üzenet a tízórais dobozban vagy egy kedves rajz a táskában olyan apróság, ami egész nap erőt és biztonságos kapaszkodót adhat.
Kisebb gyerekeknél az is sokat jelent, ha a szülő néha beugrik olvasni a csoportba vagy együtt ebédel velük – de ezt mindig a gyermek érzékenységéhez igazítsuk.

- Legyünk türelmesek és figyelmesek
A gyerekeknek nem mindig megoldásra van szükségük, sokszor csak arra, hogy valaki meghallgassa őket. A szülő nyugodtsága, támogatása, a teljes elfogadás, a közös beszélgetések és az esti  összebújások sokszor többet érnek, mint bármilyen tanács.
 

A reggeli hasfájás gyakran a gyermeki szorongás egyik legártatlanabb, mégis leggyakoribb jele. A jó hír az, hogy a legtöbb esetben idővel elmúlik, és a szülői odafigyelés, szeretet és következetesség sokat segít.
A gyerekek néha egyszerűen csak minket szeretnének kicsit közelebb tudni magukhoz – és ez teljesen rendben van.
Amennyiben nem múlik, akkor fontos szakember segítségét kérni! 

Fotó: Freepik

Július – kisvasút, hegyi túrák és egy emlékezetes összefogás

Az első turnusban, a téglási lakásotthon táborában már a megérkezés után közös feladattá vált a bevásárlás, később pedig a főzés és az étkezések előkészítése is. A gyerekek nem egyszerűen vendégei voltak a tábornak: aktívan részt vettek a mindennapi teendőkben, esténként pedig beszélgetések, zenehallgatás és falusi séták zárták a napokat.

A hét egyik legnagyobb élménye a pálházai Erdei Kisvasút volt, amely a Zempléni-hegység különleges világába vitte el a csapatot. A kirándulás végül egy nem tervezett történettel is gazdagodott: a csoport lekéste a menetrend szerinti buszt, a következő járatra pedig órákat kellett volna várni. A helyiek azonban azonnal segítséget ajánlottak, így mindenki biztonságosan visszajutott a szállásra. A váratlan helyzet végül az összefogás és az önzetlen segítségnyújtás egyik legszebb tábori emlékévé vált.

A hegyi túrák mellett közös sütögetés, zene és sok beszélgetés is belefért a hétbe. Bár a Nemzeti Összetartozás Hídjának meglátogatása egy lezárás miatt ekkor elmaradt, a gyerekek rugalmasan alkalmazkodtak a programváltozáshoz.

Augusztus – vár, VR, libegő és az Összetartozás Hídja

Néhány héttel később a nyírmártonfalvai lakásotthon csapata érkezett Pusztafalura. A második turnusban hat, 10–16 év közötti gyermek és két kísérő töltött öt napot a településen. Már az első este közös bográcsozással és falusi sétával indult, ráadásul a helyi polgármester jóvoltából a gyerekek egy új VR-termet is kipróbálhattak.

Másnap gyalogosan vették célba Füzér várát, ahol a természetjárás és a történelem egyszerre került közelebb hozzájuk. Este a VR-szemüvegek segítségével Pusztafalut és környékét egészen más szemszögből – akár madártávlatból – is felfedezhették.

A folytatásban Füzérradvány, Pálháza és a kisvasút következett, este pedig tánc és karaoke a tábortűznél. Az egyik legizgalmasabb nap Sátoraljaújhelyhez kötődött: a gyerekek libegőztek, majd átkeltek a Nemzeti Összetartozás Hídján is – vagyis azon a programon, amely az első turnus idején a lezárás miatt még nem valósulhatott meg.

Ugyanaz a hely, két külön történet

A téglási és a nyírmártonfalvai lakásotthon pusztafalui tábora más-más élményeket tartogatott, de a lényeg mindkét turnusban ugyanaz volt: együtt lenni, közösen felfedezni, feladatokat vállalni, alkalmazkodni és közben jól érezni magukat.

A kirándulások, a közös főzések, a természet közelsége és a váratlan helyzetek egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek önállósága, együttműködése és egymás iránti figyelme erősödjön.

Pusztafalu így egy nyár alatt két külön lakásotthoni közösség emlékeinek helyszínévé vált – két turnussal, két történettel és rengeteg közös élménnyel.

A megérkezést követően a finom pizza elfogyasztása után már indult is a csapat a Tisza-tóhoz. A fürdőzés, a kagylókeresés és az esti, szabad ég alatt elfogyasztott paprikás krumpli remekül megalapozta a közös napokat. Az estéket hosszú beszélgetések, zenehallgatás és sok nevetés tette emlékezetessé.

A következő napokban sem maradtunk élmények nélkül. Ellátogattunk a Tisza-tavi Ökocentrumba, ahol a gyerekek megcsodálhatták a tó élővilágát, az akváriumokat, a kilátóból nyíló panorámát, valamint részt vehettek csónakázáson és állatsimogatáson is. A délutánokat fürdőzés, vízibiciklizés és kerékpározás tette még mozgalmasabbá.

Különleges élményt jelentett a Tisza-tavi vízisétány bejárása is. Az 1500 méter hosszú pallóúton sétálva testközelből ismerkedhettünk meg a tó növény- és állatvilágával, a nádasok és hínármezők különleges világával.

A tábor utolsó napján a közös reggeli után elérkezett a búcsú ideje. Egy nagykorúvá váló fiút közös énekléssel és linzertortával köszöntöttünk, majd a pakolás és takarítás után még egy utolsó kerékpározásra is jutott idő a tóparton.

A négy nap alatt 21 gyermek és felnőtt osztozott a közös élményekben. A tábor minden résztvevő számára tartalmas, vidám és emlékezetes kikapcsolódást nyújtott. Ahogy a gyerekek fogalmaztak, a „panzióban” minden adott volt a pihenéshez, a beszélgetésekhez és az új élményekhez – de legfőképpen ahhoz, hogy együtt legyünk.

A megérkezést és a tábori szabályok megbeszélését követően nem is kellett sokáig várni az első igazi nyári programra: ebéd után már a strandon hűsítette magát a csapat. A napot egy látványos koktélshow zárta, ahol természetesen alkoholmentes, színes koktélokat is megkóstolhattak a gyerekek.

A következő nap egyik legnagyobb élményét a Tisza-tavi csónaktúra jelentette. A túravezetők nemcsak a tó különleges növény- és állatvilágát mutatták be, hanem arra is lehetőséget adtak, hogy a gyerekek kipróbálják a csónak irányítását. A programból még egy vidám vízicsata sem maradhatott ki.

Az esti kézműves foglalkozások során gyöngyből karkötők, nyakláncok és sünfigurák készültek. Többen nem saját maguknak dolgoztak: testvéreiknek vagy a felnőtt kísérőknek készítettek személyes ajándékot, ami különösen kedves pillanata volt a tábornak.

A harmadik napon újabb különleges program várta a társaságot. Aki szeretett volna, ellátogathatott a Dinóparkba, ahol életnagyságú, mozgó és hangot adó dinoszauruszok között lehetett fényképezkedni. Az ugrálóvár, a vízibicikli és az ügyességi játékok pedig gondoskodtak arról, hogy senki ne unatkozzon.

Az utolsó este egyik fénypontja a „Ki Mit Tud?” volt. Tánc, ének és labdás produkciók váltották egymást, a gyerekek pedig bátran mutatták meg, miben tehetségesek. A zsűri értékelése után minden fellépő elismerést kapott, a helyezettek pedig ajándékokkal is gazdagodtak.

A négy nap gyorsan eltelt. A strandolások, a közös étkezések, a Tisza-tó felfedezése és az esti programok nemcsak kikapcsolódást jelentettek, hanem közösségi élményt is adtak a résztvevőknek.

Talán a tábor sikerét a legjobban az mutatja, hogy hazafelé már nem arról beszélgettek a gyerekek, milyen jó volt Tiszafüreden, hanem arról: vajon jövőre is visszajöhetnek-e?

Sorosi Anikó, táborvezető

Lelki állomások és közös szolgálat az úton

A zarándokok reggel 7:45-kor gyülekeztek a Ligetben, ahonnan a közös ima és áldás után indult el a menet. A körülbelül 3 órás gyalogos út során a kijelölt állomáshelyeken felnőttek várták a zarándokokat, ahol elgondolkodtató lelki feladatok és közös beszélgetések segítették az elmélyülést.

Különösen felemelő volt látni az összefogást a résztvevők részéről:

·         A gyermekek és felnőttek büszkén, egymást váltva hordozták a zarándokkeresztet.

·         A Szent Liturgián a lakásotthonok fiú ministránsai végeztek odaadó oltárszolgálatot.

·         A lakásotthonok nagyobb fiúi végig biztosították a hangosítást, így a dallamok és az imák mindenkihez eljutottak.

Az elcsendesedést és a digitális világ elengedését nagyban segítette, hogy a gyermekek a zarándoklat idejére letették a mobiltelefonjaikat, így teljes figyelmükkel a társaikra és a belső megélésekre fókuszálhattak.

Példaértékű intézményi összefogás

A rendezvény sikere a hatalmas szervezőmunkának és a példás együttműködésnek köszönhető. A gyermekeket kísérőként és támogatóként a teljes szakmai stáb elkísérte: lakásotthon-vezetők, nevelők, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, nevelőszülők, nevelőszülői tanácsadók és az irodai dolgozók is együtt gyalogoltak a csapattal. Az intézményi kísérőautó folyamatosan biztosította a logisztikai hátteret, szállítva a nehezebb felszereléseket és a délutáni strandoláshoz szükséges csomagokat.

Hálásan köszönjük minden szervezőnek, kísérőnek és résztvevőnek, hogy jelenlétével és munkájával emlékezetessé tette ezt a jubileumi alkalmat. Találkozunk jövőre is a VI. Szent Anna Zarándoklaton!

Célunk az volt, hogy a résztvevők kötetlen, vidám környezetben tölthessenek együtt egy tartalmas napot. A gyermekeket ugrálóvár, Xbox-ledfal és karaoke várta, így minden korosztály megtalálhatta a számára érdekes elfoglaltságot.

A családi nap megvalósítását Hajdúsámson Város Önkormányzata is támogatta. A helyszínt térítésmentesen biztosították számunkra, emellett édességgel és jégkrémmel kedveskedtek a gyermekeknek. Két sámsonkerti lakos ugyancsak önzetlenül járult hozzá a programhoz: ingyenesen ajánlották fel az ugrálóvárat, valamint az Xbox-ledfalat és a karaokeeszközöket.

Az önkormányzat képviseletében jelen volt Antal Szabolcs polgármester, Murguly Gábor alpolgármester és Csőszné Szilágyi Erzsébet önkormányzati képviselő.

A rendezvényt Rápolti-Darai Mónika nevelőszülővel és Czirják János atyával közösen szerveztük meg. Örömmel tapasztaltuk, hogy a családi nap jó hangulatban telt, és újabb lehetőséget adott arra, hogy erősítsük a nevelőcsaládok, az egyházközség tagjai és a helyi közösség kapcsolatát.

Furó Beáta, nevelőszülői tanácsadó

Eredményesen zárult az a csoportfoglalkozás-sorozat, amelynek célja a gyermekek önismeretének, érzelmi intelligenciájának és társas készségeinek fejlesztése volt. A programban összesen tíz gyermek vett részt, közülük hárman nevelőszülői ellátásban, heten pedig lakásotthonban nevelkednek. A program a Mol - Új Európa Alapítvány és a HBM-i Csigaház Alapítvány támogatásával jött létre.

 

A strukturált foglalkozások során a résztvevők olyan, a mindennapi életben is fontos témákkal foglalkoztak, mint az önismeret, az érzelmek felismerése és kezelése, a kommunikáció, valamint a konfliktuskezelés. A program kiemelt célja az volt, hogy a gyermekek tudatosabban viszonyuljanak saját érzéseikhez, fejlődjön önreflexiós képességük, jobban megértsék emberi kapcsolataik működését, és hatékonyabb megküzdési stratégiákat sajátítsanak el.

A foglalkozások során a gyermekek strukturált gyakorlatok, közös beszélgetések és élménypedagógiai elemeket is tartalmazó feladatok segítségével dolgozták fel a különböző témákat. Lehetőségük nyílt arra, hogy felismerjék saját erősségeiket, pozitív tulajdonságaikat, valamint azokat a területeket, amelyeken fejlődni szeretnének. Több résztvevő esetében ez hozzájárult az önmagukról alkotott kép árnyaltabbá válásához és az önértékelés erősödéséhez.

A program fontos részét képezték a közös élmények és a pozitív közösségi tapasztalatok is, amelyhez hozzárjárult a közös ebédelés, a bowlingozás, biliárdozás és az Agorába való látogatás is. Ezek nemcsak a kortárs kapcsolatok erősítését segítették elő, hanem jelentős mértékben hozzájárultak a csoportkohézió kialakulásához és megerősödéséhez. A résztvevő gyermekek önbizalma, önismerete és társas kompetenciái egyaránt fejlődtek, miközben támogató közösségi élményekkel gazdagodtak.

A csoportvezetők tapasztalatai alapján a program sikeresen járult hozzá ahhoz, hogy a résztvevő gyermekek olyan készségeket és tapasztalatokat szerezzenek, amelyek a mindennapi életben és a jövőbeni kihívások kezelésében is segítséget nyújthatnak számukra.

Bízunk a folytatásban! Köszönjük a támogatást!